2010. február 23., kedd
Bizony ejnye bejnye.. már egy ideje nem írtam-- pedig aztán:) A Valentín napi bejegyzés is elmaradt. Nos hogy milyen volt az idedi Valentín nap? Az egész talán ott kezdődött, hogy nagy Ázsia imádotomban felvettem myvipről egy vietnámi fiút msnre. Elkezdtünk beszélgetni, ő nem tud még teljesen magyarul. A beszélgetés egyre inkább arra terelődött, hogy akár kapcsolat is lehetne köztünk.Már a becézgetés megvolt, telszámcsere, sms-t váltottunk naponta. Eljött a vasárnap, Valentín nap, 03.14. ahogy ő emlegette. Ekkora volt kitűzve első találkozónk, a first randevu. De hogy ne legyen egyszerű, egy pesti barátnőm figyelmeztetett hogy ez lehet veszélyes is. Erre aznap anyukám is felhívta erre a figyelmemet. Ekkora már kellően belémtették mindketten saját lapátnyi félelmüket, így indultam el itthonról. Ekkor még nem is igazn vettem komolyan a dolgot. Mármint a veszélyt. Elmentem Nórikámhoz, és innen indultam útnak. Ő is elmondta hogy a helyemben félne, és nem vállalná be. Ekkor már kezdtem én is kicsit ijesztő képeket festeni fantáziámban magamról, és erről a találkozásról. De túlbuzgóságom legyőzte a félelmemet, mert mindenképp szerettem volna megimserni Dat-ot.Busszal mentem fel Pestre, a buszon végig álltam. Miért is ne.... Leszálltam a Népligetben, könnyen megtaláltam a nekem való Metrót, egy kis bojongás után az Árpád-hídnál, megtaláltuk egymást.. Nagyon aranyos volt, egy szatyornyi ajándékot hozott nekem. Sétáltunk, csók is volt.. Aztán kikísért a buszra, és hazajöttem. Nemtudtam mitévő legyek. Aranyos, nagyon szimpatikus fiú. De..:S PEsten lakik. Nekem nem egyszerű oda hetenete többszöt felmenni. Kétségbeesésemben azt mondtam neki hogy megyek Bécsbe dolgozni. Azthiszi még most is ott vagyok. Nagyon szeret és hiányzom neki ahogy azt szinte naponta a tudomásomra hozza. Magényos itt, egy idegen országban, és lássuk be nem vagyok velük túl barátságosak. A szívem szakad meg ha szakítanom kell vele. Miért kéne? Mert..említettem Nórikát. Ő a legjobb barátnőm. Ő nekem a remény, a vigasz, akihez mindig fordulhatok. Persze mindebben a második, mivel anyukám az első. Nóri nagyon jó barátnő. Nóri most az akibe igazán kapaszkodhatok. Pénteken nekivágtunk az éjszakának. Már kb. fél 9-9 körül elindultunk, beültünk Five-X be, koktéloztunk, megvolt a kellő hangulat.. Elmentünk Westbe. Nórinak van két bátyja. Közülük a fiatalabbik már régebben felkeltette az érdeklődésemet. Természetesen ott volt Westben. A színpadon állva megcsókolt. És megtörtént amire a legkevésbé számítottam. Megfordult velem a világ. Mintha százféle színben pompázott volna minden bennem, és teljesen magával ragadott. Aztán a tánctéren is csókolóztunk. Ugyanez az élmény volt. Hazamentünk, náluk aludtam. Ott aludt G barátja is. Nóri és G szobája annyira közel esik egymáshoz hogy még közös faluk is van. De ott aludt nála egy haverja. Kimentem Wc-re. Visszafelé jövet amikor már az ajtónál álltam, hirtelen kinyílt a szobjéa ajtaja és férfias vakmerőséggel elém lépett és rámförmedt hogy miért ijesztgetem. Mire én: te ijesztgestz engem. "Mondom miért ijesztgetsz? ..és megcsókolt. A falhoz dőltem és hosszú perceken keresztül csókolóztunk. A sex-ig nem jutottunk de ahhoz nagyon közeli dolgok voltak. Eszméletlen volt. Ahogy a szánk összeért és egymás ajkai közé lihegtünk miközben élveztük a gyönyört. Felejthetetlen élmény volt. Úgyéreztem megállt körülöttem az idő és minden más. Csak mi ketten voltunk. Aztán Jó éjszakát.. és elmentünk aludni.. Tudtam hogy részemről ez nem ennyi volt.. De részéről valószínűleg igen.. Sokat beszélgetünk, de mint mondta ő most nem akar csajt járásra. Igazából 3 évvel fiatalabb nálam. 17 éves. Szombaton együtt megyünk bulizni..remélem jól alakul:)Bele tudnék szeretni szinte biztos vagyok benne..
2010. február 4., csütörtök
http://www.youtube.com/watch?v=B3LgDZF6kB4
Már vagy egy hete nem írtam.Te jó ég..:) De még élek azért:P Egész jól érzem magam. A helyzetek maguktól megoldóttak különösebb erőfeszítésembe nem került. Jupíí:) Kezdem..Cs. Nahát ő saját maga alatt kivágta a fát. Az indulása előtt ha jól emlékszem 2 nappal, felvázolt egy ötletet ami nekem annyira nem tetszett. Azt szerette volna ha még egy barátnőmet is belevonjuk a dolgokba.Igaz hogy még ketten sem jutottunk addig, de már kapásból hárman.Ezzel leírta az egész történetet. G..nos..elmentem fodrászhoz minden sejtés nélkül hogy esetleg ott megtudhatok valami újat. De a fodrász látogatásból kész Mónika show kerekedett ki.Ő találkozott G. volt barátnőjével aki elújságolta hogy megint együtt vannak. A buszon már remegve vártam hogy hazaérjek és felhívhassam. Tüzet tudtam volna okádni, hogy együtt vannak és engem hívogat, hogy majd én vele megyek ide meg oda. Hogyne..:) Hát elmondtam neki hogy nekem ez így annyira nem okés. Persze nem ennyire finoman:) Most single vagyok, a tanulásra koncentrálok és a zenélésre. Ez a kettő egész jól boldogít:) Olyan mintha jópár felesleges súlyt vettek volna le a vállamról.
2010. január 26., kedd
Ma reggel nehézkesen ébredtem fel, a telefon egy párszor ébresztett mire hajlandó voltam kikászálódni az ágyból.Úgy döntöttem levélben fogalmazom meg nagyjából Cs-nek a gondolataimat a vele való jelenlegi helyzetről legalábbis egy töredéküket.Csütörtökön szándékozom odaadni neki, de szeretném ha majd a gépen olvasná el.Kiváncsian várom majd szerintem a reakcióját.Ma voltunk együtt teázni stb.Talán az én érzelmeim is élesebben ki rajzolódnak előttem ha meglátom milyen lesz a két hét amíg nem lesz itthon..Hiányzik e majd milyen érzések lesznek akkor vele kapcsolatban bennem.Ezeket majd próbálom megosztani veletek is.Amennyire tudom..és amennyire tdni fogom hogy igazából mit is érzek..
2010. január 25., hétfő
Nem sokat haladtam előre.Sőt.Talán egyre jobban bonyolítom a dolgokat magam körül.Ohh tegnap megnéztem az Avatart.Hát szavakat nehezen találni rá. Gyönyörű volt izgalmas és a látvány.. leírhatatlan.Látni kell.Cs-vel néztem meg(előző fejezetben említett most sanyargató gyerekkori szerelem).Egyre jobban egymásba gabalyodunk.Pénteken elmegy.Nem hiszem hogy jó hangulatban fog telni a hétvégém. Sőt.. Pénteken megyek jósnőhöz. Drága sógornőmmel azt terveltük ki péntekre, ami talán elűzi pillanatnyilag a bánatom, hogy elmegyünk esküvői ruhákat próbálni. Ezeket majd képekben prezentálom nektek. Eltekintve a 12:30-as repülőgép indulástól és a majd rendkivüli aggódásomtól, mókás napnak ígérkezik.
(Puszi neked Bhin:)
2010. január 24., vasárnap
A szappanoperák. Sokan csak nevetnek rajta milyen képtelenségel történnek azokkal a szerencsétlen emberekkel akiket a színészek alakítanak. De vajon azt is ennyire mókásnak tartjuk amikor mi csöppenünk nyugodt életünkből egyszercsak egy szappanoperába rendkívül beleillő bonyodalomba?
Én annyira nem nevetek.
Másfél évig voltam együtt egy férfival. Előfordult hogy megcsalt. Nem egyszer. Hazugságokból sem volt híján. Persze én mint első szerelmes (címeres ök*r) mindent megbocsátottam. Olyan barátnő voltam amilyenről álmodott. Megbocsátó, hűséges, őszinte, kitaró és legfőképpen türelmes.. Az életem mellette ballépéseitől eltekintve bonyodalom mentes és nyugodt volt. Sokmindent megéltünk együtt. Ezalatt nem közös programokat értek, abból annyira nem volt sok, inkább problémákat.. ..ő okozta őket, én pedig azon dolgoztam hogy megoldjam ezeket. Aztán egyre inább elhidegült. Már csak úgy jártkáltunk a lakásban egymás mellett mint a szellemek. A feszültséget szinte tapintani lehetett a levegőben, minden hideg jeges fagyos lett. Novemberben aztán kimondta azt amitől rettegtem. "Nem szeretném folytatni ezt a kapcsolatot." Először próbáltam..küzdeni? nem azt nem mondanám. Ahhoz már nem volt sem erőm, sem pedig gusztusom hogy a büszkeségem ennyire mélyre elássam. Inkább összeszedtem a maradékot és méltósággal viseltem a vereséget. Mint ahogy gondoltam egy másik nő volt a dologban. Persze a dolog nem volt köztük hosszú életű, és amint véget ért megint elő lettem véve. Most a beszélő viszonynál több, a barátságnál másabb dolog van köztünk.
Ez magában nem egy bonyolult és kivételes történet.. Na de a dolog nem ennyire egyszerű..
Ahhoz hogy ezt a történetet amennyire csak így lehet megértessem egészen kicsi koromig.. 5 éves koromig kel visszarévednem az időben.. Ekkor ismertem meg őt.. Az örök keresztemet.. Egy kicsi faluban nőttem fel amiben kb. 2-3 száz ház van. Egy kastély körülötte házakkal és mindössze 4 utcával, 5 perc alatt körbeérni rajta. Mesébe illő gyerekkort éltem meg itt. Az életem akkor probléma mentes volt, olyanok foglalkoztattak mint egy a kortól erősen lemaradt falusi kislányt érdekelhetnek. Ahogy nőttem egyre inkább nőiesettem. Ez a fiú sokat jelentett és jelent nekem. Az első szerelmem az első csók az első igazi férfi az első igazi érzelem egy fiú után.. Aztán teltek az évek felnőttünk. Neki régóta tartó kapcsolata volt amiben én mint szerető vettem részt 2-3 évig. Aztán szakközépiskolába mentem, ahol minden megváltozott. A hétvégéimet már nem a kis faluban töltöttem. Én is megpróbáltam mással, 14 hónapig tartott. Aztán megint visszatértem ehhez a fiúhoz. Megint egy ideig.. jó ideig megint egymás társaságát élveztük, szinte naponta. Aztán megint jött valaki.. Akiről nemrég írtam nektek. Ekkor már ő volt az aki szeretett. Vak voltam és miközben a rossz kapcsolatom megjavításával foglalkoztam nem vettem észre őt. Aki végig itt volt a szemem előtt. Elment. Németországba ment tanulni, a menekülést választotta. Megismerkedett egy lánnyal, aki Mexikóban él. Mióta vége lett a kapcsolatomnak, azóta találkozgatunk. De csak pár napja érzem, mióta komlyan elbeszélgettünk erről a dolgoról, hogy mellette lenne a helyem. Ő az akit mindenkiben kerestem. A szemeiben úgy elveszek, mint ahogyan azt csak a tündérmesékben írják. Borzalmasan utálom magam, már rég vele lehetnék, már rég szerethetném, és ő igazán viszont szeretne. Ez az egész megkavarta őt is és engem is. Nemtudjuk mi lenne a megoldás. Ő 5 nap múlva elmegy, Mexikóba, 2 hétre a barátnőjéhez. Nemtudom az idő alatt mi lesz velem. G (a 2 hónapja befejezett kapcsolat) épp a jövőhéten ér haza, (kamionsofőr) talán ez a két hét lesz a vízválasztó, talán mindd a ketten végig tudjuk gondolni kit és mit akarunk igazán.. Ki tudja..meglehet hogy azért kikötünk egymás oldalán..




